fóka fióka

A gweeni fókamenedék

A Cornwallban működő fókamenhely – The Cornish Seal Sanctuary – célja Nagy-Britannia délnyugati partjai közelében talált elcsatagolt, beteg vagy sebesült állatok megmentése, rehabilitálása majd visszajuttatása természetes élőkörnyezetükbe, a tengerbe. A The Sea Life Trust (A Tengeri Élet Alapítvány) égisze alatt működő jótékonysági intézmény 1975-ben nyitotta meg kapuit Gweenben egy, a Helford folyó partján elhelyezkedő központban.

emléktáblaA történet még 1958-ban kezdődött azzal, hogy egy alig pár órája született fóka bébit vetett partra a tenger St.Agnes település tengerpartján. Ken Jones és felesége, Mary alig száz méterre laktak ettől a helytől. Ken volt az, aki megtalálta a kis fókafiókát és megmentette az életét. Később éveken át vezetett egy menhelyet St.Agnesben, ahol sérült fókákat és tengeri olajszennyeződés miatt legyengült madarakat ápoltak. Sajnos mindig volt munkájuk, mert a segítségre szoruló állatok száma egyre nőtt. A menhely, mely mindössze egy medencével működött, lassan kinőtte a helyét. Ekkor ajánlottak fel nekik egy területet a Helford folyó partján, Gweekben.

A délnyugati partok vizeiben előforduló leggyakoribb fóka fajta a kúpos fóka vagyis a Halichoerus grypus. (A latin elnevezés szó szerinti fordításban horgas-orrú tengeri disznót jelent.)

Különösen zsúfolt periódus a menhely életében a szeptembertől februárig terjedő időszak, amely a kúpos fókák ellési ideje. Ilyenkor az elcsatangolt fiókák sokszor kerülnek életveszélybe. A menhely átlagban hatvan egyedet szokott megmenteni egy szezonban, főleg alultápláltság és különböző sérülések miatt.

Ellés után a fiókák mindössze három hétig maradnak az anyával, majd saját kezükbe veszik sorsukat és önállóan élnek tovább. Számtalan esetben találnak azonban elcsatangolt bébiket, akiket ezáltal az életveszélyből mentenek ki. Egy fióka például négyóránkénti etetést igényel. Érdekesség még a fókákról, hogy szaglásuk nagyon fejlett. Egymást is szagok szerint különböztetik meg, valamint a fókák azon kevés állatok közé tartoznak, amelyek képesek a víz alatt is felismerni a különböző illatokat. A kúpos fókákra jellemző még, hogy egyedi mintázattal jönnek a világra, mely egész életükön át az egyed sajátja marad, akárcsak az embereknél az ujjlenyomat.

Az elgyengült állatokat összeszedik és a menhely területére szállítják, ahol szakszerű bánásmódban részesítik őket. Amikor pedig már felerősödtek, visszaengedik őket a tengerbe. Fontos, hogy a segítség és a hívás még időben érkezzen. Ezért arra biztatják a lakosságot, ha partra vetett, elgyötört állatot látnak, azonnal hívják a menhelyet telefonon.

Elengedés előtt minden állatot megjelölnek. Ez egy, a hátsó uszonyra erősített sárga színű címke. Tehát ha valaki ilyet lát egy állaton, biztos lehet benne, hogy az egyed élvezte már a cornwalli fókamenhely vendégszeretetét.

A rehabilitációs és elengedési tevékenység költsége ezerötszáz angol fontra is rúg esetenként. Ez több, mint félmillió forintnak felel meg, mely összeget nagyrészt adományokból teremtenek elő.

A menhely természetesen turisztikai látványosság is, mely a hét minden napján nyitva áll a látogatók előtt. Családok és iskolás csoportok kedvelt uticélja, ahol közelebbről megismerkedhetnek a fókák életével, egy-egy állat személyes történetével, a természet és a vadon élő állatok védelmének fontosságával, de ha kedvük támad, személyesen is részt vehetnek a fókák gondozásában.

Ha tovább szeretnél kutakodni a fókák és a menhely életéről itt találod a honlapjukat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük