St Ives – korni nyelven Porth Ia – jelentése Szent Ia öblöcske. Cornwalli Szent Ia egy ír származású hercegnő és evangelizátor volt, nevéhez legenda is fűződik. A St Ives városnevet legelőszőr az 1639-es királyi charta említi meg.
A településen valamikor a halászat jelentette az elsődleges megélhetési formát. A halászat hanyatlásával azonban a turizmus kezdett felfejlődni. Legelőszőr a The Guardian brit napilap tüntette ki 2007-ben, mint az ország legfestőibb szépségű tengerparti városát. Ezt követték a Coast Magazine és a TripAdvisor értékelései. Mindkettő, 2010 és 2011-ben is, Európa első tíz tengerparti üdülője közé rangsorolja.
Különleges földrajzi fekvése, éghajlata és természeti adottságai miatt St Ives a művészek közkedvelt alkotóhelye is. A művészeti hullám még az 1800-as évek közepén kezdődött JMW Turnerrel és Henry Mooreral. Az első a romantika híres angol képviselője volt, aki festményeinek kifejező színvilága által vált híressé; a második leginkább fél-absztrakt monumentális bronz szobrairól ismert. A település azóta is mágnesként vonzza a világ legnevesebb festőit, szobrászait és keramikusait, akik előszeretettel jönnek és alkotnak ebben az elbűvölő kis városkában.
Nem véletlen tehát, hogy a híres londoni Tate galéria – miután 1988-ban Liverpoolban megnyitotta első vidéki állandó kiállítótermét – 1993-ban St Ivest szemelte ki egy második ilyen vidéki galéria helyszínének. Itt főleg a modern, kortárs brit művészek alkotásait tekintheti meg a látogató.
St Ives leghíresebb strandja a Porthmeor, melynek arany színü homokján nyaranta családok ezrei töltik rendszeres szabadságukat.
Kikötőjéből rendszeres hajókirándulások indulnak, többek között például Seal Islandre (a Fókák-szigetére), ahol közelről figyelhetünk meg egy népes fóka kolóniát.